Deciphered Lips | Maltese Poetry and Hungarian Music in Budapest
Adrian Grima, a leading Maltese poet of the new generation, accompanied by the eclectic Hungarian cellist Felicián Kalmus. Adrian Grima’s poetry will also be read in Hungarian by Éva Törzsök. The translation are by the Hungarian poet and translator G. István László. The sound and rhythm of the Maltese language will shape the music and improvisations of the musician. In the intimate space of the Café Jubilee of Budapest, the evening will explore the spaces where poetry and music meet and produce a creative tension.
Grima will also share anecdotes about his experiences in literary translation within the wider context of the strong revival taking place in contemporary Maltese literature. This literary event in Maltese, English and Hungarian is being organised by the Representation of the European Commission in Malta with the collaboration of the Budapest Field Office of the European Commission’s Directorate-General for Translation.
WHEN? Thursday 23rd June
WHERE? Café Jubilee Budapest, H-1055 Budapest, Szent István Krt. 13.
WHAT TIME? 19:00
http://www.cafejubilee.hu/
Maltese Poetry takes on a life of its own as it travels to Hungary
The Hungarian presidency of the EU has recently drawn to a close and the European Commission Representation in Malta organised a Maltese literary evening in Budapest themed ‘Deciphered Lips’. Francesca Vella caught up with the event’s protagonist, Adrian Grima, a leading Maltese poet of the new generation. Together with Hungarian musician Felician Kalmus, he recited some of his work which was translated into HungarianThe literary evening, which was organised by Brian Buhagiar from the European Commission Representation in Malta, was held in the intimate space of Café Jubilee, a Maltese café in Budapest. The evening explored the creative spaces when moving from one language to another (Hungarian to Maltese) and from one medium to another (poetry and music). The Hungarian translations of the poet’s work were read by Éva Törzsök.
Felician Kalmus, the Hungarian musician who participated in the event, remarked: “I was really excited about the evening. When I got the invitation, I immediately contacted Adrian (Grima) to do something interesting, rather than just play music gratuitously.
“Adrian was really open and creative, so we put our ideas together, then we did some fine-tuning when we met in Budapest. I really hope we can repeat it in the future by extending the programme with more elements.”
Grima’s work translated into 13 languages
Dr Grima’s poems have been translated into 13 languages. “It’s always a great honour to be allowed into another language, another literary tradition, to work with other poets and translators.”
For the Budapest event he worked with poet and translator G. István László, who is also involved in the Literature Across Frontiers network and was introduced to him by Alexandra Büchler.
“When you hear a translation of your work in a language you don’t know, your work becomes totally alien, as if it had nothing to do with you, which in a way is fantastic, because the poem takes on a life of its own, as literature is always meant to do.
“Because I have come to know István and his own poetry, listening to the Hungarian versions of my poems in Budapest was quite special because they had a rhythm of their own, and in my work I try to work as much as possible on sounds and rhythm. And so does G. István László.”
Half the poems were read in both Hungarian and Maltese. Two were read in English only (translated by Maria Grech Ganado and Catherine McGrotty) and three were introduced in English but read only in Maltese. Dr Grima said the audience seemed to like the play of languages and the unpredictability of the programme.
The other crucial element in the performance was the participation of the eclectic Hungarian cellist Felicián Kalmus. Through email, the Hungarian musician and the Maltese poet discussed the poems and how to present them and in which sequence.
Dr Grima explained: “And then we did a rehearsal through Skype, my first ever with a musician, and it worked very well. That was when Felicián first played Paul Abela’s tune, L-Aħħar Bidwi f’Wied il-Għasel. It was great listening to him play the tune on his cello in Budapest, and then read my poem Fil-Kantina tal-Labyrinth Jisma’ ’l Pajjiżu.
“We had a small but passionate audience. It’s great to perform when you can connect with your audience, when you know you can strike a chord, leave a mark. Poetry audiences like the one in Budapest are very special because they’re there to listen very carefully and react. They’re after tone, emotion, changes of pace, tension between the words and the music, unexpected silence that lets the sounds settle…”
Strong revival in contemporary Maltese literature
During the Budapest event Dr Grima also shared anecdotes about his experiences in literary translation within the wider context of the strong revival taking place in contemporary Maltese literature. He explained that there are many reasons for this revival. A number of writers, well versed in pre- and post-Independence Maltese literature, felt the need to find a new voice, to elaborate a new literary language.
The first important work of the new generation was Henry Holland’s L-Artist tat-Trapiż (1996), a collection that really deserves much more attention and press than it has received, said Dr Grima, adding that there are now many who are writing Maltese literature in innovative and creative ways, and with this new generation and the technology at their disposal, there is a lot of scope for development, especially because of their engagement on the international scene.
The Malta Mediterranean Literature Festival
Dr Grima noted that the Malta Mediterranean Literature Festival, which is now in its sixth year, has been promoting Maltese literature among foreigners, and exposing Maltese audiences to foreign writers, especially those living on the shores of the Mediterranean where there is a lot happening.
This year, the London-based Maltese poet John Aquilina will be reading from his collection Leħnek il-Libsa Tiegħi (Edizzjoni Skarta), while Simone Galea will be reading from her recently published book of poetry Xi Drabi Mqar Persuna (Klabb Kotba Maltin). Their work is a great example of the new lease of life that one feels in contemporary Maltese literature. This year’s special Maltese guest is the evergreen Albert Marshall, who has just published a bilingual edition of his poetry in Maltese, called Jumping Puddles (Outlook Coop).
The other invited writers of this year’s event – the biggest so far, to be held at the Msida Bastion Garden of Rest, near the Floriana Central Public Library, on Thursday 8, Friday 9 and Saturday 10 September, which will focus on the Arab Revolutions of Dignity – are Yasser Abdellatif (Cairo, Egypt), Awlad Ahmed (Tunisia), Stéphane Chaumet (France), Jasmine Donahaye (Wales, UK), Mona El Shemy (south Egypt), Tarek Eltayeb (Sudan/Egypt/Austria), Niki Marangou (Cyprus), Myriam Montoya (Colombia), Rasha Omran (Syria), Mohamed-Salah Omri (UK), Robin Yassin-Kassab (Syria/UK), and Abdelrehim Youssef (Alexandria, Egypt).
Literary events in which Grima will be participating
Dr Grima has been asked to take part in a residential literary translation workshop in Scotland, which includes a reading at the Edinburgh festival.
He has also been asked to open an important Mediterranean literary festival in Puglia, southern Italy, with an hour-long performance of his poetry in Maltese (and Italian) accompanied by the exciting percussions of the Takadum Orchestra and the sound of the oud.
A bilingual collection of his poetry translated into Italian, La coda della freccia, will also be launched on the night. The book is edited by Costanza Ferrini and most of the poems have been translated by Mimmo Grasso.
Irodalmi Jelen, text and photos by Eszter Laik | http://www.irodalmijelen.hu/node/10454
Sárgarigóhangzás csellókísérettel
Magyarország uniós elnöksége utolsó napjaiban még megmerítkezhettünk Budapest szívében az európai költészet határtalanságában: a néhány napig nálunk vendégeskedő máltai költő, Adrian Grima olvasott fel műveiből a Szent István körúti Café Jubilee-ben.
Sárgarigóhangzás csellókísérettel – Máltai költészeti est Budapesten
Adrian Grima hazájában a fiatal nemzedék legismertebb alkotója, emellett a Máltai Egyetemen oktat irodalmat. Társalapítója és tevékeny 
organizátora az 1998-ban létrehozott Inizjamed-nek, a mediterrán térség legfőbb kulturális szervezetének. Ők rendezik többek között minden évben a Máltai Irodalmi Fesztivált. Adrian Grimának három kötete jelent meg Máltán, de számos nyelvre fordítják, illetve nemzetközi gyűjteményes kötetekben is megtalálhatók versei. Ő maga is több máltai antológia szerkesztője. Komoly vállalkozás volt hazájában a Contemporary Maltese Literature in Translation című sorozat hat kötete, ebből az egyik Grima verseinek angol fordítását adja közre. Több rádióműsor és honlap szerkesztésében is részt vesz, felolvasásai pedig rendszeresen meghallgathatók Londonban, Algírban, Kairóban, Alexandriában – ezúttal pedig Budapesten kaphattunk egy kis ízelítőt autentikus máltai költészetből.
Egyesek szerint a máltai nyelv az olasz és az arab keverékére hasonlít, de hosszabban hallgatva még francia, sőt szláv hangokat is hallani vélhet a nem szakavatott fül – egyszóval megunhatatlan hangzású kincsesbánya. Ahogyan az esten később G. István László műfordító találóan megjegyezte: „Egyszerre torokszorító és lágy sárgarigóhangzás”. Mint Adrian Grima elmondta, azért is híve az idegen nyelvű felolvasásnak, mert különösen a költészet esetében igaz, hogy nem a jelentés, a megértés kap elsődleges szerepet, hanem a hangzásvilág, a dallam, a ritmus. Ezért is folytatott annak idején hosszas diskurzust például olasz fordítójával. A máltai nyelvet beszélő mindössze négyszázezer ember számára létszükséglet, hogy folyamatos párbeszédben legyenek a többi európai nemzettel és nyelvvel.
A költőt egyébként az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága látta vendégül, s mint köszöntőjében Mátyási Miklós elmondta, az alapvetően jogszabályok és hivatalos iratok fordításával foglalkozó budapesti igazgatóságnak nagy öröm, amikor a „száraz” munka mellett végre az irodalmat is képviselheti. „Fordított” irányban hajlamosak vagyunk rossz néven venni, ha Magyarországról csak a Balaton és a gulyás jut eszébe a külföldieknek, és irodalmunkról mit sem tudnak – hasznos tehát, ha mi is nyitottak vagyunk a kisebb nemzetek irodalmának befogadására. A főigazgatót hallgatva azt is leszűrhettük, hogy Máltán hasonló respektusa lehet az irodalomnak, mint idehaza, ugyanis máltai kollégái java része – mesélte Mátyási Miklós – költő, író, szerkesztő, de minimum újságíró.
A verseket magától a költőtől és Törzsök Éva előadóművésztől hallgathattuk meg „váltott nyelveken”, azaz máltaiul, angolul és magyarul, olykor egymás után eredeteiben és fordításban. Adrian Grima többször is hangsúlyozta, hogy érzése szerint nem minden vers fordítható le: a nagyon komplex, összetett művek nem mindig „működnek” átültetve. A versek egy teljes irodalmi tradícióból kerülnek át egy másikba, ahol másképpen hatnak. Ő maga azokat szokta kiválasztani fordításra, amelyeknek üzenetét, tartalmát kellően „nemzetközinek” érzi. (G. István László angol nyelvből ültette át a műveket magyarra.) Érdekes tapasztalat volt a magyar fülnek, hogy az általunk megszokott, meglepően hasonló ritmika és rímrendszer köszönt vissza a máltai versekben. A költő a rímek és a ritmus hű reprodukálását egyébként külön fontosnak tartja, és meg is köszönte a magyar fordítónak. Ezen felül szó szerinti zenei élménnyel is meglepte közönségét: az elhangzó költemények bizonyos szakaszaihoz csellón játszott kíséretet Bach műveiből, illetve saját zenei improvizációkat adott elő Kalmus Felicián. Adrian Grima leginkább csak „szemével” vezényelt a csellóművésznek, mikor kell belépnie: az összhang tökéletes volt.
Sokak szerint politikus verseket írok – jegyezte meg a költő, aki minden művéhez, illetve azoknak történetéhez mondott néhány szót támpontként. A menekültek iránti szolidaritás, az üldözöttség, az erőszak és a halál feletti döbbenet csakugyan hangsúlyosan jelenik meg költészetében. Többnyire valós történetekből építkezik, s e tragikus sorsokkal a mediterrán térségben, Észak-Afrika közelében gyakran találkozik a beszélgetésekre nyitott, figyelmes hallgató. Egyik verse egy Kongóból menekülő férfi történetét beszéli el, aki Olaszországba szeretett volna szökni, de Máltán kötött ki, és kilenc hónapra börtönbe került. A menekülés közben elveszett mellőle nővére rá bízott kisfia, aki később szerencsésen megkerült. Ramallah című versében – amely megjelent korábban magyarul is az Ex-Symposionban – egy Adrian Grima meghívására Máltán vendégeskedő palesztin tánccsoport egyik tagjának tragikus történetét beszéli el. Egy jelenleg az Egyesült Államokban élő jóbarátot megéneklő vers mellé Kalmus Felicián egy régi máltai dalt játszott a csellón. És természetesen a líraibb, a személyes szál is felbukkant a művekben: a holdról írott költemény Adrian Grima tizennégy éves fiának szól.
A költő az est után örömmel egyezett bele, hogy műveiből közöljünk az Irodalmi Jelenen – az alábbi két verse máltai, angol és magyar nyelven olvasható, magyarul G. István László fordításában.
Szöveg és fotók: Laik Eszter
ADRIAN GRIMA
Iċ-Ċimiterju ta’ Arlington, Virginia
F’din l-ewwel skola fil-miftuħ li qatt żort
hawn il-bankijiet u l-istudenti kwieti u ggalbati
imqegħdin f’ringieli kważi perfetti.
Is-skiet mhuwiex żball, jew passività,
jew ingratitudni lejn l-għalliema.
Li kellhom jitgħallmu tgħallmuh,
u issa jisktu huma biex nitgħallmu aħna
li nduru u nħufu f’dawn il-klassijiet moderni
mingħajr ħjiel, kieku ma jgħidulniex ta’ qabilna,
li sibna ruħna fl-aħjar skola possibbli.
Uħud mill-ex-alumni għandhom bank
ikbar minn ta’ sħabhom
imma l-biċċa l-kbira laħqu ’ndunaw bid-differenza fil-qisien
u għamlu bank bħal tas-soltu,
kemm kemm joqgħod ġisem ta’ bniedem
u post fejn tħarbex xi ħaġa.
Arlington jgħallmuk kollox f’daqqa
u mbagħad ma jkollokx għalfejn issaqsi aktar.
*
The Cemetery at Arlington, Virginia
In this first open air school I’ve ever visited
there are desks and students who are quiet and diligent,
placed in rows that are almost perfect.
But the silence is no coincidence,
or passivity, or thanklessness or the teacher.
What they needed to learn they have learnt,
and they are silent now, so we can learn,
we who wander around these modern classrooms,
searching without a clue – unless given one by our ancestors –
to how we found ourselves in the best possible school.
Some of the ex-alumni have a desk
that is larger than that of their classmates
but the majority seems to have noticed this discrepancy in time
and had their desk cut down to size,
just big enough for a person’s body
and some space to scribble on.
At Arlington they teach you everything at once
and after that, there’s nothing left to ask.
(Maria Grech Ganado fordítása)
*
ARLINGTONI TEMETŐ, VIRGINIA
Az első szabadtéri iskolában, amit valaha láttam
padok voltak, jól nevelt gyerekek, akik
nyugodtan
ültek a szinte tökéletes sorokban.
A csönd nem véletlen,
nem a hálátlanság vagy a tanár az oka.
Megtanulták, amit meg kellett tanulniuk,
és elcsöndesedtek. Most mi jövünk,
mi, akik körbejárjuk az osztálytermeket
és hiába keressük – ha csak elődeink el nem
árulják –
hogyan jutottunk a lehető legjobb
iskolába.
Néhány öregdiáknak a többinél
nagyobb íróasztal jutott,
de a legtöbb időben észrevette
hogy nem illik,
és asztalát pont akkorára vágta,
ami elég a testnek,
meg egy kis helynek, ahová írni lehet.
Arlingtonban mindent egyszerre tanítanak,
utána egyetlen kérdés sem marad.
(G. István László fordtása)
***
Xufftejk Spjegati
Xufftejk spjegati fid-dlam
u d-dawl misruq bejn il-purtieri u t-twieqi
isaħħnuli qalbi.
Infittex is-sema mistrieħ
mal-kpiepel t’għajnejk magħluqin
u nibża’ ngħaddi minn quddiemhom b’xufftejja
li ma jmurx tismagħni.
Naf li kultant tħossni xorta waħda,
minkejja s-skiet kemm kemm mitluq
fis-sħana ta’ kuxxtejk,
minkejja l-ħolma li tant kienet fil-qiegħ
li ma tafx minn fejn ġiet u x’ħalliet.
L-għada filgħodu ma taf b’xejn –
jew forsi ma tgħidlix –
u jien ma nistaqsix,
għax il-lejl u l-jum jistennew ’il xulxin
bħal maħbubin sigrieti
u jmissu ftit,
u mbagħad jerġgħu jfittxu dak is-sema,
dawk is-swaba’, dik l-id.
Għalhekk ma tafx li dal-lejl kont qed nistrieħ
fis-sema maqbud qisu nifs blu
fil-kpiepel t’għajnejk
u li ħin minnhom smajt qalbi tħabbat fil-qrib
għalik,
qisha sigriet mifxul, qisha tabù.
*
Deciphered Lips
Your lips deciphered in the dark
and light stolen from the window’s curtains
speak to my heart.
I look for the sky resting
on the lids of your eyes
and fear to be passing close
should I wake you with my lips.
Sometimes, I know you feel me anyway
despite the last silence left
in the heat of your thighs.
Despite the dream’s depth – so deep
you don’t know from where it came,
or what it left.
Next morning you know nothing –
or, maybe, say nothing –
and I don’t enquire –
since night and day await
each other like secret lovers
touching briefly,
searching again for that sky,
those fingers, that hand.
That’s why you don’t remember
I was resting, last night,
under a sky caught like a blue breath
over the lids of your eyes.
Or that all at once you heard my heart
beat for you,
like a confused secret, like a taboo.
(Catherine McGrotty fordtása)
*
SÖTÉTBŐL KIFÉNYLŐ
Sötétből kifénylő ajkad
s az ablakfüggönyön átlopott fény
szívemhez beszél.
Nézem a szemhéjadon
nyugvó eget,
és nem hajolok közel,
nehogy ajkammal felébresszelek.
Néha a combod forróságában
hagyott utolsó csönd ellenére
valahogy megérzel.
Akármilyen mély az álmod – akárhogy
nem tudod, mit hagyjon neked,
vagy merről várjad.
Másnap reggel semmit se tudsz –
vagy nem mondod talán –
én meg nem kérdezem…
úgy várja éj a napot, a nap
az éjt, ahogy titkos szeretők
érintik könnyen egymást
keresve újra az eget,
várva a kezet, az ujjakat.
Ezért nem tudod, hogy
múlt éjjel alatta feküdtem:
kék lélegzet volt az ég
szemhéjad felett.
Nem tudtad, hogy meghallottad
szivem,
zavart titokban ütött, mint a tilosban.
(G. István László fordítása)
Az esten Grima, a máltai irodalom egyik vezető alakja olvas fel verseiből máltai nyelven, az elhangzott részleteket a közönség magyarul is hallhatja Törzsök Éva előadásában. A verseket a József Attila-díjas költő, G. István László fordította. Ő mint magyar-angol szakos tanár angol nyelvből ültette át Grima verseit magyarra.
Az esten Kalmus Felicián magyar csellóművész a máltai nyelv ritmusára improvizál. Pódiumbeszélgetést is tartanak Adrian Grima részvételével.
A szerző munkásságán túl szó lesz a máltai kortárs irodalomról is. A beszélgetést, amely angol nyelven folyik, Brian Buhagiar, az Európai Bizottság vallettai irodájának munkatársa vezeti.
Az irodalmi estet az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának vallettai és budapesti irodája szervezi – mondta el az MTI-nek Jancsi Beáta, a budapesti iroda munkatársa. Megjegyezte, hogy az irodalmi esten a részvétel ingyenes.
Adrian Grima 43 éves, a Máltai Egyetem irodalom szakán diplomázott.
A versek mellett 13 nyelvből fordít, esszéket ír, lapot szerkeszt és nevéhez kötődik a mediterráneum irodalmának, kultúrájának szentelt konferenciák szervezése. Hat könyvből álló sorozatot szerkesztett a külföldön is népszerű kortárs máltai írók, költők műveiből.
Grima vereseiből 2005-ben jelent meg német nyelvű kötet, angolul pedig The Tragedy of the Elephant címmel. Költeményei angol, algériai, kairói, brazil, ciprusi, francia, olasz és amerikai irodalmi lapokban láttak napvilágot. Részt vesz különböző költészeti napokon, 2010-ben a szlovéniai Ptujban, idén májusban Szarajevóban, majd Konjicban és Mostarban is fölolvasott.
A máltai az EU hivatalos nyelve, rokonságban van az észak-afrikai arab nyelvekkel és azok szicíliai dialektusával. A máltai nyelv sok spanyol és angol szót is átvett. A sémi nyelvcsaládhoz tartozó egyetlen nyelv, amelyet latin betűkkel írnak.
adriangrima.org 